Telnek-múlnak a napok, a hetek, és lassan a hónapok is. Ma töltöttem be a 16. hetemet. Pöttömkék nagyon jól vannak, már érzem őket és néha olyan, mintha ficánkolnának. Nem tudom milyen érzés az, mikor rúgnak, de néha furcsa érzésem van, lehet hogy ez már olyasmi vagy éppen hogy AZ!!!
A terhesség szinte összes tünetét produkálom: párom szerint a percenkénti hangulatingadozásom a leginkább szembe tűnő, bár én ezt csak skorpió szülötteként megélt hisztiként élem meg. Aztán az este sürgök-forgok, éjjel nem alszom, nappal szétesek turnusérzetek váltják egymást, de igyekszem helyt állni. Eddig sose volt gond a bőrömmel, most viszont száraz és sűrűn kell kenegetnem kenceficékkel... A melleim érzékenyek és random változnak hidegre, melegre, érintésre, vízre, sőt szinte bármire... És hogy benn éppen mi zajlik? Hát utánaolvastam. Már kialakultak a belső nemi szerveik, bár még bőrük ráncos és átlátszó, de pár napon belül zsírszövetet halmoz fel a kis testük és kerekedni kezdenek. Most körülbelül 80-90 grammosak és elérhetik a 10-12 centi hosszúságot is. Most kezdődnek el a nagy változások, s így az én testemen is most válik majd látványossá, hogy ketten bitorolják a pocakomat. :)
Több internetes oldal szerint már ilyenkor is megmondható a babák neme, ha nem szemérmesek. Mivel június 5-én megyek AFP vizsgálatra, és hát a vizsgálat ultrahanggal jár, így lehet megtudom, hogy a két Pöttöm milyen nemű. Ha nem se gond, sőt talán jobb is, mert június 19-én megyek genetikai ultrahangra, ahova Párom is elkísér, így együtt tudhatnánk meg a nagy nemharcot. Remélem szeretnek Bennünket annyira, hogy megmutassák magukat... Jó lenne már tudni... Nomeg a munkatársnőim is fogadtak a Pöttömkők nemében, és hát a nyeremény se elhanyagolható. :)
