Rég írtam, hát itt az alkalom... Nemrég estem be a bejárati ajtón, a legutóbbi dokijárat is megvolt...
Pénteken töltöm be a 36. hetemet, így időszerűvé vált az első CTG vizsgálat. Hát ez a mai napon megtörtént... A nőgyógyászom hipercuki volt, ismét kellemeset csalódtam a magyar egészségügyben, remélem ez a sorozat nem szakad sose meg... 15:00-ra kaptam időpontot, így 14:47-kor leültem a szokásos helyemre, és lássanak csodát, 14:55-kor behívott Andi, az asszisztens... Megnézte a doktorbácsi a vérnyomásom, 125/75... Aztán a súlyomat, +13,6 kilónál tartok... Mondta a doktorbácsi, hogy mostantól kíméljem a hátam, derekam és csípőm, mert heti 0,5-0,8 kilót hízok a babákkal, így most lesz csak igazán kitéve megpróbáltatásoknak... Lassan, megfontoltan mozogjak, és mivel a kislány még mindig nem fordult be, így gyakoroljam a császármetszés utáni speciális felülést az ágyban, szoktatva magam hozzá, mert a varratokra nagyon kell majd vigyázzak, ne szakadjanak fel és ne vérezzenek be, így gyorsabban gyógyulnak majd... (A taktika: gurulj az ágy oldalára úgy, hogy kifelé nézz, az oldaladra feküdj, majd a jobb karod tedd a tested alá deréktájékra, karból told fel magad ülő pozícióba, feltolás közben a lábad húzd egy picit előrébb, így az le fog lógni az ágyról kitoláskor már és ülésből úgy állj fel, hogy a hasadat támaszd meg a tenyereddel és alkaroddal...)
A védőnő múlthéten nagyon megijesztett, mert 140/100-at mért és mondta, figyeljem majd és ha tudom, mérjem otthon. Hát most kiderült, megint Nekem volt igazam... A védőnénihez gyalog mentem, most meg kocsival, ez volt a bibi... Úgyhogy hál'Istennek nem magas a vérnyomásom, a doktorbácsi kétszer is megmérte és megnyugtatott, minden a legnagyobb rendben. Az utolsó vérképemet is megkaptam kinyomtatva, négy "+" jel van rajta (1-1 minden sorban: WBC -FVS SZÁM, Segment, MCH-VVT HGB TART, MCHC-VVT HGB TART; mindegyik felső határértéktől egy icipicit magasabb, tehát nem kirívó), erre is azt mondta, normális és belefér az ikerterhesség mellett, no para... Megvizsgálta a pocakomat, vett kenetet, a méhszájam még mindig zárt... Hál'Istennek, ez jó jel, mondta a doki is, hogy szerinte ezen a héten még biztos nem indul meg a szülés, maximum ha hirtelen trauma ér, de tanácsolta a táska összerakását, hogy indulásra készek legyünk non-stop a párommal... (A táska már két napja kész van amúgy...) Mondta, figyeljem mindig a vizeletem és fürdéskor a vizet is, mert ha a nyákdugó távozik, vagy bevéreznék, akkor az első jele a szülés elindulásának, azonnal hívjak mentőt vagy vitessem be magam az Uzsoki-ba. Mondta, hogy ilyenkor "sima egybabás" terhességnél a nyákdugó távozása még nem indok a "kék fény"-re, de az én esetemben az ikrek miatt indokolt, hisz kevesebb a két babának a hely... Aztán azt is mondta, hogy mivel táppénzen vagyok, ezért ha megszületnek a babák, aznap vagy másnap menjen be egy hozzátartozóm a rendelőbe és szóljon, hogy szültem, így a táppénzes állományt megszüntetik, onnantól már más lesz a státuszom...
Aztán a sok új információ után irány az ultrahang vizsgáló, felrakták a tappancsokat és 2x5 percig hallgattam a babócáink szívhangját, köldökzsinór áramlási hangját és mocorgását. Andi, az asszisztens mondta, hogy nagyon mozognak, ezt én is biztos érzem, ne aggódjak, ez így jó, ahogy van, aktívak és egészségesek... Aztán a kinyomtatott szívhangot is megkaptam, visszamentünk a dokibácsihoz, aki elmondta, hogy jövőhét csütörtökön menjek vissza (ne kedden, mert pirosbetűs ünnep lesz) és hogy akkor már az Uzsoki-ba fog beutalni, mert a kórházban döntik majd el, befektetnek avagy sem, Ő erről nem dönthet...
Úgyhogy ennyi volt mára, összefoglalva minden a legnagyobb rendben van Velünk... Ígérem hamarosan újra jelentkezem.
Amit tudni a babáinkról a 36. héten általánosságban:
Az én esetemben a kislány farfekvéses és kicsit kisebb, továbbá nem egymás mellett, hanem "egymáson" helyezkednek el és a hátfalamon helyezkedik el mindkét baba méhlepénye (A kép csak illusztráció, a képen mindkét baba már befordult és a méhlepények sem úgy helyezkednek el, mint Nálam.)... A babák hossza kb. 47-50 centiméter (farokcsonttól fejbúbig 31-35 centiméter), és súlyuk 2500-2800 gramm között lehet. A babák heti 240-280 grammot híznak hetente. A csontozatuk már elég erős, a zsírraktározás a legfontosabb az utolsó napokig, ezzel az immunrendszerüket védve és a hőháztartásukat ellátva. Kikerekedett a pofijuk és teljesen kialakult a szopóizmuk is. A méhem eléri már a mellcsontomat, ezért érzek néha légszomjúságot vagy mellkasnyomást...
